Oldószer

"Elönt a forróság, valahogy másképpen érzed magad, mint azelőtt. Olyan, mintha leeresztenél, és elkezdenél lebegni. Ha sokat szívsz belole, akkor álomba merülsz, minden elsötétül és érdekes dolgok jönnek elő, száguldó csillagok, meg mindenféle. Most például épp nagy, röpködő legyeket láttam, nagy zöld legyeket, fehér szárnyakkal."

Számos háztartási vagy vegyi boltban kapható szer (csavarlazító, jégoldó, festékhígító, lakk, zománcfesték, ragasztó, öngyújtógáz, körömlakk, körömlakk-lemosó, stb.) tartalmaz olyan anyagokat, amelyek az agyba kerülve kábító vagy enyhén hallucinogén hatást váltanak ki. A leggyakoribb ilyen anyagok a szerves oldószerek (toulol, aceton, benzin, triklóretilén, stb.) Ezek többségét a petróleum desztillációjával állítják elo, nagyobb részük erosen gyúlékony, sot robbanékony. A szerves oldószereket rendszerint az orron át lélegzik be, így a szerben lévo hatóanyagok nagyon gyorsan elérik a központi idegrendszert. A leggyakoribb fogyasztási mód a zacskóból, illetve a rongyzsebkendobol történo "szipuzás".

A szerves oldószerek (itt konkrétan a benzingoz) belélegzésének hatását egy fiatal használójuk így jellemezte: "Elönt a forróság, valahogy másképpen érzed magad, mint azelott. Olyan, mintha leeresztenél, és elkezdenél lebegni. Ha sokat szívsz belole, akkor álomba merülsz, minden elsötétül és érdekes dolgok jönnek elo, száguldó csillagok, meg mindenféle. Most például épp nagy, röpködo legyeket láttam, nagy zöld legyeket, fehér szárnyakkal.

A szerves oldószerek hosszan tartó, rendszeres inhalálása komoly szervi károsodásokhoz vezethet. Vegyi üzemekben dolgozó munkásoknál (akik éveken át napi 8 órában "szipuztak" folyamatosan) gyakori az agy-, a máj- és a vesekárosodás, illetve ezek kísérojelenségei: izomgyengeség, közömbösség, kimerültség, rossz közérzet, hányinger, alhasi fájdalmak, zavarodottság, ataxia, remegés, reszketés, viszketegség, ideggyulladás és idegbénulás. Nem tudni, hogy a szerves oldószerek alkalmi használata jár-e hasonló mértéku károsodással.

A "szipuzás" talán legnagyobb közvetlen veszélye, hogy a szervezetbe kerülo anyag halálos kimenetelu szívritmuszavarokat, esetleg légzésbénulást okozhat. Viszonylag gyakori a fulladásos halál: a "szipus" a fejére húzza a zacskót, és minthogy a belélegzett szerves oldószer bénítja a légzoközpontot, belehal az oxigénhiányba.

Nitrogénoxidul

A nitrogénoxidult (N2O) 1776-ban fedezték fel, és ugyanebben az évben mesterségesen is eloállította egy angol vegyész, Humphrey Davy. Davy kipróbálta magán a szert, és megállapította, hogy belélegzése izgatott állapotot és hangos nevetést eredményez, ezért elnevezte "nevetogáznak" (nálunk kéjgáz néven is ismeretes, lévén, hogy használata során gyakoriak az erotikus hallucinációk). Nemsokára egész csoport gyult a felfedezo köré, hogy részesülhessen a nevetogáz hatásaiból (Davy rendszeresen tartott N2O-partikat). A szer érzésteleníto hatására csak 1845-ben figyeltek fel, azóta gyakran használják foghúzásnál, szülésnél, illetve más, hatékonyabb érzéstelenítokkel kombinálva a sebészetben. Egyesek szerint a nitrogénoxidul inhalálása vallásos, misztikus jellegu élményeket is eredményezhet, William James amerikai pszichológus 'A vallásos élmény fajtái' címu könyvében külön kitér a droggal szerzett tapasztalataira.

A nitrogénoxidul hatása a belélegzést követo harminc másodpercen belül jelentkezik, és nem tart tovább néhány percnél. A szer nem alakít ki toleranciát, így nem kell növelni a belélegzett mennyiséget ugyanazon hatás eléréséhez (sot, egyes gyakorló használók negatív toleranciáról számolnak be). A szer által okozott esetleges károsodásról nem sokat tudunk, eddig még nem volt erre példa, de nagy mennyiségek inhalálása valószínuleg hordoz magában veszélyeket.

Éter

Az éter szobahomérsékleten illékony folyadék, melyet a múltban gyakran használtak érzéstelenítoként. A szert általában megisszák, vagy a gozét lélegzik be. A XIX. században sokfelé elterjedt a nem orvosi célú felhasználása is (Írországban egy 1840 körüli alkoholellenes hadjárat során rendkívül népszeruvé vált, mint az alkohol helyettesítoje). Bár az éter használata nem jár másnapossággal, és hívei szerint kevesebb problémát okoz, mint az alkohol, azért vannak veszélyei: okozott már gyomorhurutot, egyesek túladagolták vagy használata során komoly égési sérüléseket szenvedtek (az éter ugyanis rendkívül gyúlékony anyag). A szer ezen kívül eros toleranciát épít ki.

Kloroform

A kloroform is szobahomérsékleten illékony folyadék, goze erosen kábító hatással rendelkezik, ezért a múltban sokszor használták sebészeti, szülészeti érzéstelenítésre. Ma már nem alkalmazzák, mert könnyen túladagolható, és használatánál gyakoriak a kedvezotlen mellékhatások.