Kokain

A feketepiacon beszerezhető kokaint rendszerint hígítják, és a hígításhoz felhasznált anyagok (pl. amfetaminszármazékok) kellemetlen mellékhatásokat válthatnak ki. Az orrba való gyakori felszippantás szétroncsolhatja az orr nyálkahártyáját.

Történelem

A kokacserje (Erythroxylon coca) leveleit évszázadok óta rágják a dél-amerikai indiánok stimuláló és étvágycsökkento hatása miatt. Az inkák a koka leveleit vallási ceremóniák, házasságkötések, temetések, illetve az ifjak beavatási szertartásai alkalmával fogyasztották. Papjaik állami ültetvényeken termesztették a növényt, és mindenkinek megtiltották a rituálékon kívüli használatát. Amikor a spanyolok meghódították a kontinenst, II. Fülöp rendelkezésére mindenki számára hozzáférhetové tették a növényt, mert azt tapasztalták, hogy nélküle az indiánok nem dolgoznak elég hatékonyan. Mint azt egy spanyol tisztviselo megjegyezte: "Koka nélkül Peru nem is létezne.

Wohler és Niemann 1844 és 1862 között különítették el a kokacserje leveleinek aktív hatóanyagát, a kokaint. A kokacserje levelei kb. 0.5-1% kokaint tartalmaznak, amelyet közvetlenül a termesztés helyén kell kivonni a növénybol, mert a levelek a szállítás során könnyen elveszítik drogtartalmukat. A szer felfedezését követoen hamar népszeruvé vált, piacra kerültek az elso kokaint tartalmazó italok: a Vin Mariani (amelynek XVIII. Leó pápa és III. Vilmos is lelkes fogyasztója volt), illetve 1886-ban a Coca Cola (amely egészen 1903-ig tartalmazott kokaint). Számos híres ember használta a szert, köztük Arthur Conan Doyle, Alexandre Dumas, Jules Verne, Thomas Edison vagy R. L. Stevenson (akirol úgy tartják, a kokain hatása alatt volt képes három nap alatt megírni "Dr. Jekyll és Mr. Hyde" címu regényét).
 1878-ban W. H. Bentley propagálni kezdte a kokaint, mint az ópium-, morfium- és alkoholfüggoség lehetséges ellenszerét. Freudnak 1884-ben jelent meg a kokainról szóló könyve "Über Koka" címmel, o többek között depresszió ellen, illetve a morfinfüggoség kezelésére javasolta a szert. Egyik tanítványa, Koller ugyanebben az évben a kokain kiváló helyi érzésteleníto hatásáról számolt be. A Parke Davis cég nagyban árusította a szert cigarettákban, alkoholtartalmú italokban ("Coca Cordial"), spraykben és tablettákban.

A drog népszeruségén az elso foltok 1885 és 1890 között estek, ebben az idoben több, mint 400 cikk jelent meg az egészségügyi sajtóban a drog hatásának tulajdonított pszichikai és fiziológiai rendellenességekrol. Az amerikai sajtóban a XX. század elején enyhén rasszista beállítottságú, szenzációs cikkek jelentek meg arról, hogy a "bekokózott" négerek milyen nagy veszélyt jelentenek a társadalomra: a drog hatása alatt gátlástalanul ölnek, védtelen noket eroszakolnak meg, és a drog annyira megnöveli erejüket, hogy "még a rendorség fegyverei sem fognak rajtuk". Ezt követoen az USA-ban betiltották a szert.

A tilalom ellenére Nyugaton a kokain használóinak száma folyamatosan no (ez a növekedés az 1980-as évek elso felében felgyorsult, valószínuleg az amfetaminszármazékokkal szembeni keményebb fellépés). A drog a heroinhoz képest jóval nagyobb felhasználói körrel rendelkezik, fogyasztói között megtalálhatóak üzletemberek, ügyvédek, menedzserek, muvészek, zenészek és más, egyébként "tisztességes" polgárok is.

Fogyasztás

A kokain felszippantható az orrba (ez a leggyakoribb fogyasztási mód), adagolható injekcióban, illetve hevítéssel elpárologtatott szabad formája (freebase, crack) be is lélegezheto. A felszippantás során a kokain az orr, illetve a torok nyálkahártyáin keresztül jut be a véráramba.

Crack

Az utcán a kokainhoz rendszerint kokain-hidroklorid por, illetve crack kokain formájában lehet hozzájutni. A kokain-hidroklorid rendkívül stabil, és ha felmelegítik, inaktív anyagokra bomlik le, ezért így nem is lehet elszívni. Erre találták ki a cracket. Készítésének módja: a kokain-hidrokloridot szódabikarbonát (vagy ammónia) társaságában felmelegítik. Az így keletkezo keverék a crack, amelyben a kokain szabad, illékony bázis (freebase) formájában van jelen. Ez a forma már elszívható. A crack onnan kapta a nevét, hogy a benne maradt szódabikarbóna melegítéskor zörgo, pattogó hangot ad.

Fiziológiai hatások

Biokémiailag a kokain az amfetaminszármazékokhoz hasonlóan muködik: megakadályozza az agyban a noradrenalin, a dopamin (és külön specialitásként a szerotonin) újrafelvételét, így ezek folyamatosan ingerlik a nekik megfelelo receptorokat, stimuláló, élénkíto hatást váltva ki. A szív- és érrendszer adrenerg receptorait stimuláló hatása miatt emelkedik a vérnyomás és gyorsul a szívverés. Egy adag kokain hatásának idotartama max. egy óra.

A szer hatásának intenzitása nagyban függ attól, milyen gyorsan emelkedik a szervezetben a drog koncentrációja. Ennek következtében a freebase, illetve a crack elszívása jóval nagyobb erosségu hatást vált ki, mint a kokain-hidroklorid felszippantása.

Terhes noknél a kokain koraszülést, illetve magzatkárosodást (pl.: nyitott gerinc) okozhat.

Pszichikai hatások

A kokain leggyakrabban említett pszichés hatásai: a hangulat jelentos javulása, megnövekedett teljesítmény, a fáradtság és az étvágy eltunése, a szexuális vágy fokozódása. Nagyobb mennyiségu vagy rendszeres kokain elfogyasztása esetén felléphet szorongás, az adott helyzetben indokolatlanul agresszív viselkedés, álmatlanság, verejtékezés, impotencia, a végtagok elnehezülése,
illetve egyfajta másnaposság érzése is (a "nagyobb mennyiség" személyenként változik, egyesek szervezete naponta több grammot is tolerál - foleg egy ido után -, mások esetében már negyed grammnál fellépnek a negatív reakciók). A szer idült fogyasztóinál idovel erosen paranoid viselkedés alakulhat ki.

Veszélyei

A kokain okozhat szívritmuszavarokat, koszorúér elégtelenséget, agyi érszukületet, és epilepsziához hasonló görcsöket is. Hosszú távú, rendszeres használata esetén számottevoen csökken a szexuális érdeklodés, impotencia is kialakulhat. A feketepiacon beszerezheto kokaint rendszerint hígítják, és a hígításhoz felhasznált anyagok (pl. amfetaminszármazékok) kellemetlen mellékhatásokat válthatnak ki. Az orrba való gyakori felszippantás szétroncsolhatja az orr nyálkahártyáját. A crack és a freebase hosszan tartó, rendszeres szívása komoly tüdokárosodással és más légúti megbetegedésekkel járhat.

Tolerancia, függoség

Fizikai függoség nem alakul ki, de a pszichikai függoség veszélye igen nagy és nagyon hamar kialakulhat.

Sokszor hallani arról, hogy a crack azonnali, roppant eros függoséget okoz, és nehezebb leszokni róla, mint a heroinról. Ez az elmélet elég gyenge lábakon áll, figyelembe véve, hogy a kokain, a freebase és a crack végso soron ugyanannak az anyagnak (kokain) a három változata, és lényegében csak a fogyasztás módjában van közöttük eltérés. Egyesek szerint a cracknél éppen a fogyasztás módja okoz jelentos és könnyen kiépülo - pszichikai - függoséget, a crack hatása ugyanis - az elszívás miatt - jóval gyorsabban és intenzívebben "üt be", mint a kokain-hidrokloridé, és ez erosebb vágyódást kelthet az újabb adag(ok) után.