Alkohol

A tilalomnak lényegében a következő eredményei voltak: aki addig legálisan fogyasztott alkoholt, az a tilalom idején illegalitásba kényszerült, és zugárusoktól, többszörös áron volt kénytelen beszerezni az erősen leromlott minőségű, gyakran szennyezett drogot. Az alkoholmaffiák között vérre menő utcai harcok folytak a piac megszerzéséért.

Történelem

Az alkohol egyike az emberiség által leggyakrabban használt pszichoaktív drogoknak. Az alkoholfogyasztás szokása az emberi civilizáció kezdetei óta majd minden kultúrában megtalálható. Egyes kutatók szerint már a kőkorszaki emberiség is fogyasztott alkoholtartalmú italokat. Egy ie. 3500-bol származó papirusz arról tanúskodik, hogy az egyiptomiak ismerték a sörfőzdék intézményét. A bor nagy népszerűségnek örvendett a görög és a római társadalomban egyaránt, a középkori kolostorok tevékenységi köréhez pedig szorosan hozzátartozott a szőlőművelés, a borászat.

Alkoholtilalmak

Amelyik kultúrában jelen van az alkoholfogyasztás szokása, ott rendszerint elofordul a droggal való visszaélés is. Ennek a ténynek a felismerése a történelem során számos társadalmat indított arra, hogy korlátozza vagy akár be is tiltsa az alkoholtartalmú italok forgalmazását és/vagy fogyasztását. A tiltás azonban egyetlen társadalomban sem vezetett tartós eredményre.Az USA-ban 1933-ban zárult le az alkoholtilalom 14 éves periódusa (már ahol lezárult, a tilalom feloldásáról ugyanis nem szövetségi, hanem állami, vagy megyei szinten döntöttek, így még ma is akadnak szesztilalom "sújtotta" területek). A program sikertelenségét a késobbi elemzok a törvények betarthatatlan jellegével, a nem eléggé hatékony intézkedésekkel, a korrupcióval és leginkább a nép támogatásának hiányával magyarázták. Amikor a tilalom 1919-ben életbe lépett, hirtelen gombamódra elszaporodtak a házi sör- és pálinkafozdék, a feketepiacon megjelent a házilag eloállított (gyakran kétes tisztaságú) pálinka, beindult a szeszcsempészet, és a gazdasági életben beálló vákuumot nemsokára teljesen betöltötte a szervezett bunözés.

A tilalomnak lényegében a következo eredményei voltak: aki addig legálisan fogyasztott alkoholt, az a tilalom idején illegalitásba kényszerült, és zugárusoktól, többszörös áron volt kénytelen beszerezni az erosen leromlott minoségu, gyakran szennyezett drogot. Az alkoholmaffiák között vérre meno utcai harcok folytak a piac megszerzéséért. Számos maffiózó (pl. Al Capone) hatalmasat kaszált az üzleten, számukra egyenesen kívánatos volt az alkoholtilalom, hiszen magasan tartotta az árakat. A rendorség soraiban terjedt a korrupció, sok rendor maga is részt vett az alkoholkereskedelemben vagy rendszeres fizetéskiegészítésért cserébe futni hagyta a drog terjesztoit.

Kémia

Az etil-alkohol (C2H5OH) szerves, színtelen, illékony, kellemes illatú, égeto ízu, gyúlékony folyadék. "Alkohol" alatt rendszerint csak az etil-alkoholt (etanolt) értjük, bár ebbe a családba kémiailag számos más anyag is beletartozik.

Előállítás

Az alkohol erjesztéssel történo eloállítását tudományos alapossággal eloször Louis Pasteur dokumentálta a XIX. század közepén (maga az eljárás már jóval elotte ismeretes volt). Kutatásai során kiderítette, hogy az alkoholt egy mikroszkopikus méretu, egysejtu élesztogomba állítja elo, amely bizonyos cukrokat szén-dioxiddá és etil-alkohollá bont le. Ahogy az erjesztett anyagban (szolo, malátázott gabonaorlemény) csökken a cukor mennyisége, úgy lassul az erjedés is. Ha a cukor elfogyott, vagy az erjesztett anyag alkoholszintje elérte a 14%-ot, akkor az erjedés megáll. Ennek következtében erjesztéssel nem lehet 14%-osnál magasabb alkoholtartalmú italt eloállítani. Az ennél töményebb italok készítéséhez desztillálni kell az oldatot, azaz forralással ki kell vonni belole az alkoholt. A sörök átlagosan 5%-os, a természetes borok 7-14%-os, a pálinka és a rövid italok pedig 40%-os alkoholtartalommal rendelkeznek (de vannak ennél magasabb alkoholtartalmú égetett szeszes italok is).Gyógyászati alkalmazás. Az alkoholt gyakran használják tartósító- vagy oldószerként: más drogokat oldanak fel benne, így állítanak elo különféle tinktúrákat. Önmagában használható a bor tisztítására, fertotlenítésére és kiszárítására, láz esetén - külsoleg - lehutésére, az izzadás csökkentésére (sok deodoráló szer is tartalmazza), fekvobetegség, ájulás kezelésére, az étvágy és az emésztés fokozására. Baktériumölo szerként kb. 70%-os koncentrációban a leghatékonyabb, de nyílt sebek ellátására kevéssé alkalmas, mivel roncsolja a bor alatti szöveteket.

Az alkoholt egyes orvosok ma is ajánlják, mint nyugtató- vagy altatószert. Alacsonyabb dózisban enyhe fájdalomcsillapítóként használható. A népi gyógyászat úgy tartja számon, mint minden bajra egyformán alkalmazható orvosságot. Ma is használják meghulések kúrálására, annak ellenére, hogy ha van is jótékony hatása, az legfeljebb a beteg megnyugtatásában és hangulatának javításában merül ki.

A szervezetben lévo alkohol mennyiségét a véralkohol-szint jellemzi, ezt az értéket ezrelékben adják meg. A vér alkoholszintje egyenesen arányos a kilélegzett levego alkoholtartalmával, ezt mérik a rendorök különféle szondák segítségével. A levett vér alkoholszintje gázkromatográfiás mérésekkel igen pontosan megállapítható.

Fiziológiai hatások

Közepes mennyiségu alkohol (azaz néhány pohár ital) növelheti, de le is csökkentheti a szív ritmusát, kitágítja a borben lévo vékony hajszálereket (ez melegségérzetet okoz), csökkenti a testhomérsékletet, növeli az étvágyat, a nyálelválasztást és a gyomorsav mennyiségét, okozhat vizelési kényszert, az EEG lassulását, növeli a reakcióidot és rontja a mozgáskoordinációs képességet. Magas dózisokban az alkohol ittas állapotot (berúgás), zavarodottságot, elfolyó beszédet, torzult látást, elégtelen mozgáskoordinációt eredményez, ezekhez a tünetekhez gyakran rosszullét és hányinger is társul. Még nagyobb mennyiségek elfogyasztása légzési nehézségeket, általános érzéketlenséget és eszméletvesztést okoz, szélsoséges esetben légzésbénulásból vagy keringési zavarból eredoen halált. A berúgást gyakran jelentos másnaposság követi, melynek leggyakoribb tünetei: rosszullét, gyengeség, szédülés, gyenge mozgáskoordináció és különféle fájdalmak.

Pszichikai hatások

Az alkohol legjelentosebb hatásait a központi idegrendszerben fejti ki. Gátolja az idegrendszeri folyamatokat, de a gátló mechanizmusok esetleges gátlódása miatt jelentos mértéku izgatottság is elofordulhat. A pontos hatásmechanizmusról csak keveset tudunk (egyes feltételezések szerint a szer feloldódik a lipoidmembránokban és azok fizikai paramétereit változtatja meg). Mint a legtöbb drognál, így az alkoholnál is a konkrét hatás - különösen alacsony és közepes dózisok esetén - nagyrészt a fogyasztótól és a fogyasztás környezetétol függ. Egy-két pohár ital egy alkalommal levertséget és letargiát okoz, máskor, más körülmények között növekvo aktivitáshoz és feldobottsághoz vezethet.

Az alkohol gyakran oldja a gátlásokat, kellemes közérzetet, barátságos viselkedést eredményez. Sokakban feloldja a feszültségeket, gyakran elofordul, hogy a feszült, ideges embernek azt javasolják, "igyon egyet". A másik oldalról az alkoholfogyasztókat gyakran jellemzi a kötözködo, agresszív viselkedés, eros italosok körében gyakoriak a verekedések és más eroszakos cselekedetek. Az alkohol jelentos szerepet játszik az eroszakos buncselekmények nagy részének (gyilkosságok, nemi eroszak, személy és vagyon elleni buncselekmények) elkövetésénél. Az alkohol vezetési képességekre gyakorolt hatásai jól ismertek, sokakat már közepes mennyiségek is komolyan befolyásolnak (a másnaposság állapota szintén befolyásolja ezeket a képességeket). Az alkohol jelentos mértékben megváltoztathatja a vele együtt fogyasztott gyógyszerek hatását, ez akár életveszélyes szövodményekhez is vezethet (pl. véralvadásgátlók esetén).

Hosszútávú hatások

A legtöbb, egyébként normális személy esetében a hosszú idon át folytatott mérsékelt alkoholfogyasztás nem jár jelentos pszichikai vagy fiziológiai károsodással. Az eros italozás (öt-hat vagy több pohár naponta) azonban már különféle rendellenességekhez vezethet, ezek többségéhez az alkoholizmus fogalmát társítjuk.Nincs a drogfüggok között olyan, aki a pszichikai-fiziológiai leépülés tekintetében elkeserítobb képet mutatna az idült alkoholistánál. Ezeknél a személyeknél gyakran megfigyelhetok az emésztorendszer, a keringési rendszer, a tüdok, a vesék, a hasnyálmirigy és az idegrendszer rendellenességei, gyakoriak körükben az alvási zavarok és az irreverzibilis agykárosodások. Az alkohol a májzsugor egyik fo oka. Az alkoholistáknál kialakulhat az emlékezetmuködés tartós zavara, felléphetnek epilepsziás rohamok, komoly koordinációs zavarok, kialakulhat impotencia. Gyakori az étvágytalanság és a különféle táplálkozási zavarok, amelyek erosen csökkentik a szervezet védekezoképességét a betegségekkel és fertozésekkel szemben.A múltban azt gondolták, hogy ezek a rendellenességek mind az alkohol közvetlen hatásának tudhatók be, a mai álláspont szerint azonban többségük másodlagos eredetu - gyakran a hiányos táplálkozás, a nem elégséges tisztálkodás és általában az alkoholisták hanyag életvitelének a következménye. Elofordul, hogy az alkoholisták hetekig, sot hónapokig kizárólag alkohollal táplálkoznak, ezért a szervezetükben veszélyesen alacsony szintre csökkenhet a fehérjék, a vitaminok, az ásványi anyagok és más fontos tápanyagok mennyisége.

Az alkoholistáknak csak kis százaléka válik képtelenné a társadalmi életre. Minden szociális rétegben találkozunk olyan alkoholfüggokkel, akik szenvedélyük ellenére többé-kevésbé eredményesen be tudnak illeszkedni a társadalomba. Ezeknél a fogyasztóknál a pszichikai és fiziológiai rendellenességek kialakulása nagy mértékben életvitelüktol, ivási szokásaiktól és esetleges öröklött tényezoktol függ. Számos olyan alkoholista is van, aki nem mutat jelentos muködési rendellenességeket.

Tolerancia

Rendszeres használat esetén az alkohol legtöbb hatásával szemben kiépül a tolerancia, de nem olyan gyorsan és nem is olyan mértékben, mint az ópiát típusú kábítószereknél (pl. heroin). A hozzászokás mértéke és sebessége a fogyasztási szokásoktól függ: azok, akik rendszeresen alkoholizálnak, kétszer-háromszor annyit is el tudnak fogyasztani, mint egy kezdo. A nyugati társadalmakban a tolerancia mértékét gyakran a férfiassággal kapcsolják össze: minél késobb "dol ki" valaki, minél jobban "bírja az italt", annál nagyobbra tartják a többiek.

A legtöbb alkalmi vagy mérsékelt fogyasztó nem szokta emelni az adagját. A rendszeresen alkoholizáló, eros italosok ezzel szemben folyamatosan emelik a dózist, és elobb-utóbb elérik a mérgezéssel fenyegeto mennyiségeket. A rendszeres használóknál a fiziológiás tolerancia mellett kiépülhet az alkohol hatásainak kontrollálási képessége is, ez csökkenti a drog viselkedésre gyakorolt befolyását. A fiziológiás tolerancia kiépülése nem befolyásolja a halálos dózis szintjét, az alkoholisták gyakran az alkoholmérgezésbe halnak bele. Néhány alkoholistánál megfigyelheto, hogy a tolerancia idovel erosen lecsökken, "átfordul", és túlérzékenység alakul ki a drog egyes hatásaival szemben. Ezeknél a személyeknél már egy pohár ital is az önkontroll teljes elvesztéséhez vezethet.

Függőség

A hosszú távon, rendszeresen italozó alkoholistáknál a tolerancia kiépülését követoen fizikai függoség is kialakulhat (de vannak olyan eros italosok, akik sohasem válnak fizikailag függové). Az elvonás leggyakoribb tünetei a következok: a kezdeti rosszullétet, idegességet, komoly nyugtalanságot, zavartságot, remegést és izzadást görcsök, hányás, érzékcsalódások és hallucinációk követik. Több nap múlva felléphet a delirium tremens, sot, rohamok, veszélyes kimerültség és a keringési rendszer összeomlása is. A delirium tremens fázisa az esetek kb. 10%-ában halálos kimenetelu. A túlélok többnyire egy hét alatt felépülnek.

Sokan kerülnek az alkohollal pszichikai függoségbe. Ezt a fajta függoséget a mai modern társadalmakban rendszerint tolerálják. Számos ember fordul rendszeresen az alkoholhoz, hogy könnyítsen a terhein vagy hogy erot gyujtsön valamilyen nehéz élethelyzetben való helytálláshoz, hogy megszabaduljon a szorongástól, kellemetlenségektol vagy az unalomtól, hogy lazíthasson és jobban élvezhessen valamely társaságot, hogy tudjon aludni, stb. Sokan érzik úgy, hogy bizonyos szituációkban az alkohol segítsége nélkül nem teljesítenének olyan jól, mint egy-két pohár itallal. Az alkoholizmus kialakulásában erosen közrejátszanak a pszichológiai tényezok, ezt jól példázza a kezdo alkoholisták megrögzöttsége is: többségük már a korai periódusban képtelen arra, hogy felhagyjon az ivással, vagy változtasson fogyasztási szokásain, annak ellenére, hogy tisztában van a várható következményekkel.

Társadalmi megítélés

A mai modern társadalmakban a népesség jelentos százaléka fogyaszt alkoholtartalmú italokat. Családi összejövetelek, lakodalmak, temetések alkalmával gyakori az italozás. Egyesek számára az alkoholfogyasztás a férfiasságot tükrözi, a fiatalok gyakran azért kezdenek el inni, hogy megnöveljék tekintélyüket kortársaik elott (hasonló a helyzet a dohányzással). Bizonyos társadalmi körökben az absztinens embereket furcsa csodabogarakként tartják számon, és a többség gyanakvással szemléli oket. Néhol még az alkoholizmust is tolerálják. Az alkohol olyan mértékben részévé vált a mai kultúrának, hogy megítélése is teljesen eltér az egyéb drogokétól. Sokan nem is tudják elfogadni azt a tényt, hogy az alkohol éppúgy a drogok közé tartozik, mint a heroin, a nikotin vagy az LSD.Jaffe a "Terápiás kezelés farmakológiai alapjai" c. muvében megjegyzi: "Az a jelentos szerep, amelyet az alkoholtartalmú italok termelése és fogyasztása a nyugati társadalmak gazdasági és társadalmi életében játszik, nem szabad, hogy elkendozze elolünk a tényt, miszerint az alkohol egymagában nagyobb problémákat okoz, mint az összes többi drog együttvéve.